Január 1. Újév, egyházi és polgári ünnep is volt. Szentmise-litánia. A gyerekek köszönteni mentek a keresztszülőkhöz, nagyszülőkhöz és szülőkhöz, amiért édességet, gyümölcsöt (narancsot) vagy kevés pénzt kaptak. Január 6. Vízkereszt. Az ünnepi szentmisén volt a „templom-atya”- váltás és a vízszentelés. Minden évben két család vállalta a templom takarítását, egyéb tennivalók intézését.

A szentelt vízből minden család vitt az otthonában lévő kicsi szenteltvíztartóba, ami a hálószobaajtó mellett volt, és este lefekvés előtt keresztet vetettek vele. Január 20. Fábián és Sebestyén Községi ünnep. Fábián pápa vértanú volt, Szent Sebestyénhez emberek és állatok közt kitört járványok idején fohászkodtak. „Kettős halálával” a kereszténység elpusztíthatatlanságának szimbólummá vált. Február 2.Gyertyaszentelés A családok színes szalaggal átkötött gyertyát, gyertyákat vittek a templomba ahol azokat megszentelték. Otthon ebből a gyertyából vihar esetén vagy ha halott volt a háznál, meggyújtottak egyet. Február 3.Balázsáldás A torok védőszentje. Két keresztbe tett szentelt gyertyát a pap a hívek elé tartva elmondta az imát, ami régen a „torokgyík” ellen adott védelmet. Farsang Hamvazószerda előtti vasárnaptól kedd éjfélig tartott. Ezen ideig tartott a farsangi mulatság. A felnőttek a kocsmában, később a Kultúrházban szórakoztak, míg a gyerekek a fiús házaknál-évente máshol-a szülők által fogadott zenész társaságában. A leányok pörkölt tortát- „Prendi tuatn”- vittek. Hamvazószerdától nagyszerdáig minden nap délután litánia volt.(böjti litánia) Ezen a napon nem szabadott húst enni. Virágvasárnap (húsvétvasárnap előtti ) minden család színes szalaggal átkötött barkacsokrot vitt a templomba, amit a pap megszentelt. Ezekből aztán a hívek egy-egy szálat elhunyt szeretteik sírjára tettek a többit hazavitték. A virágvasárnapot követő hetet hívjuk Nagyhétnek. Csütörtökön reggel 9-kor a harangok „el- repülnek” Rómába. Ezután a harangszót a nagyszombati feltámadási miséig kerepelők helyettesítik. Általános iskolás fiúk csapatban végigjárva a falut harangszó helyett kerepelnek és közben németül mondják, hogy éppen mire szól a kerepelés, déli harangszóra, angyali üdvözletre, első-második, vagy harmadik harangozásra a misére v. litániára. Pl: „Mir ratschn, mir ratsch, mir ratschn den Englischen Gruss.” Nagypénteken már hajnali 5-kor kerepeltek, a kálvárián a stációknál imádkoztak a hívek.(keresztút) Nagyszombat: A feltámadási szertartás keretében körmenetet tartottak a templom körül és a fele faluig. Ezen idő alatt a házak ablakaiban gyertyák égtek. Délután a kerepelős fiúk körbementek a faluban és a házaknál tojást kértek a kerepelésért, amiket egy nagy vékában gyűjtöttek össze. Ez a kérés is kerepeléssel és német nyelvű énekkel történt. ”Mir ratschn, mir ratschn, mir ratschn drei-vier Osterei.” A kapott tojásokon aztán megosztoztak. Ezen időszak alatt a fiuk éjszakánként egy istállóban aludtak, hogy a másnapi korai kerepeléshez együtt legyenek. Húsvétvasárnap: ünnepi szentmisét tartottak amikorra már a templomot is gyönyörűen feldíszítették. A húsvéthétfő is ünnepnap volt.  Gyümölcsoltó Boldogasszony Március 25: Ünnepnap volt. Az angyal hírül hozta, hogy Mária áldott állapotban van. Május első vasárnapja: A Csatári búcsú napja. A fajszi hívek gyalog mentek a templomi zászlókkal és egy kereszttel útközben énekeltek, imádkoztak. Ez a nap a szent kereszt felmagasztalásának ünnepe volt. Amikor visszafele jöttek a falu határában az itthon maradt idősek, betegek és gyerekek eléjük mentek szintén templomi zászlóval és így üdvözölték egymást: „A szent kereszt üdvözletét hoztuk.” Majd litániát tartottak . Pünkösdvasárnap, Pünkösdhétfő: Húsvétvasárnap után az 50-ik nap. Majd még 10 nap múlva Úrnapja van. Ilyenkor a falu lakossága 4 csoportot alkotva egy-egy un: úrnapi sátrat készített (régebben a templom falán kívül, manapság már belül) sok virággal, erdei lombos ágakkal szentképpel. Ezeket a „sátrakat” a szentmise keretén belül megáldották. Június 13. Pádovai Szent Antal napja: A fajsziak rózsafüzér napja. Egész nap (éjféltől-éjfélig) imádkoztak a templomban is és otthon is. Június 29 Péter-Pál napja, ünnepnap. Augusztus 8. Szentségimádási nap. Szeptember 8. Kisboldogasszony ünnepe. Szept.14. Szent Kereszt felmagasztalása: Az idősek mentek a Csatári Kis-búcsúra. Szept.29. Szent Mihály –Templomunk búcsúja:A búcsú előtti hetekben, napokban nagy volt az ünnepi készülődés. A házak falát újrameszelték, kerítést festettek, árkot takarítottak és a házban is nagytakarítást végeztek. Erre az alkalomra hazalátogattak a rokonok. Este fúvószenekarral bált rendeztek amit másnap is folytattak. A misén is fúvószene szólt. Október 8. Magyarok Nagyasszonya ünnepe Október 20. Vendel-nap .Községünk fogadott ünnepe. Ezen a napon nem szabadott befogni a kocsiba, igába állatot, mert Szent Vendel az állatok védőszentje volt. A falu közepén róla elnevezett kápolna áll.  November 1-2. Mindenszentek és Halottak napja Lányok saját készítésű koszorút tettek a temetőben lévő kereszthez.  Advent első vasárnapja előtti vasárnap Krisztus király ünnepe: Advent első vasárnapja az egyházi év kezdetét is jelentette. Ebben az időszakban voltak a hajnali litániák a roráté-k, amelyeket szombat kivételével minden nap hajnali 6-kor tartottak. December 24 karácsony szentestéje: Délután a kanász kürtölve, a tehenes ostorozva végigjárta a házakat jókívánságokkal, amiért bort, diót, kalácsot kaptak. A mai napig él a hagyományos Christkind-lizés. Általános iskolás gyerekek öltöznek be Jézuskának, Máriának, Angyalnak, Királynak, pásztoroknak és a falut házról-házra végigjárva köszöntőt mondanak és az ajándékokat, esetleg a fenyőfát átadják. Mindenhol énekelnek a Leszállt az ég dicső királya kezdetű éneket. Régen németül, ma már csak magyarul. A háziak pénzzel jutalmazták őket amit elosztottak maguk közt. Éjjel ünnepi szentmise volt, amit a templomi betlehem és a szebbnél szebb karácsonyi énekek felemelő hangulatúvá varázsoltak. December 25, 26. Karácsony ünnepe. December 27-én János-napi borszentelést tartottak a misén. A borosgazdák egy üveg újbort vittek a templomba amit a pap megszentelt. December 31-e Szilveszter napja: Délután év végi hálaadási mise volt. A mise végén vadászok „ellőtték” az óévet. Iskolás gyerekek körbejárták a falut, minden udvarban énekeltek és boldog új évet kívántak. Régebben németül. Pénz kaptak. Éjfélkor a legények mentek körbe újévi köszöntőénekkel, őket enni-, innivalóval kínálták.