Az 1850-es évek elején két nagybirtok kötelékébe tartozott a lakosság: Vizeki Tallián József és Báró Schmerzing Antalné földbirtokosok jobbágyai voltak. 1859 márc.10-re befejeződött a tagosítás, összeállították a „Faész helység Telekkönyve” című birtokkönyvet. Az elöljáróságot a községi bíró a kisbíró és a megválasztott képviselőtestület alkotta.

Ez a korszak 1950 nyaráig működött, amikor is az országgyűlés törvény hozott a helyi tanácsok szervezéséről. 1950 okt.22-én Nemesvámos és Veszprémfajsz közös tanácsot választott, ami 1969 június 1-én kibővült a Tótvázsony községi közös tanácsok területével. Az akkori fajszi képviselők a következők voltak: Eigner János, Fáth Mihály, Stumpfhauser János és Szauer József. 1989-1990-ben általános válságba került az egypártrendszerű államvezetésen alapuló pártállam. Ez év novemberében még a tanácsi szervek bonyolították le az országos választások előkészítését. 1990 szeptember 30-án lezajlott Veszprémfajszon is az önálló polgármester és községi képviselőtestület megválasztása. A polgármester a mai napig is Csiba József. Veszprémfajsz különvált Nemesvámostól, ezután már csak a körjegyzői hivatal kapcsolta őket össze. A 2006. október 1-i választás idején a Német Kisebbségi Önkormányzat leendő képviselőire is már lehetett szavazni, amely október 16-án megalakult. Néhány éve működik a településen a „Veszprémfajszért Egyesület” elnevezésű civil szervezet, valamint jórészt idősebb asszonyokból álló hivatalosan nem jegyzett dalkör is szépen szerepel helyi és vidéki különféle rendezvényeken. Nagyon sok szép magyar és német nyelvű egyházi és más jellegű dalt, nótát ismernek.

Ezen anyag összeállításában részt vett. Strennerné Stáhl Éva Német Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Stáhl Józsefné és Fertig Józsefné kisebbségi képviselők valamint özv. Cvizler Mihályné nyugdíjas.
Forrásmunka: Veress D. Csaba: Veszprémfajsz története