Ez a weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezze a sütik használatát, vagy zárja be az oldalt.

Újévkor nem ettek baromfit csak sertést, malacot. Farsang idején a tojásos borleves és a fánk volt szokás. A leveshez is mini méretű fánkot kínáltak. Hamvazószerdán délig semmit ne lehetett enni, majd sajtot főtt tojást, vacsorára vajas rántásos lencselevest ettek.

 

Böjt idején péntekenként húst nem ettek, vajjal főztek, a böjti káposzta nokedlival készült.  Nagycsütörtökön az aznap leszedett tojást eltették a húsvétvasárnapi reggelire, hogy rántotta vagy levestészta formájában mindenkinek jusson belőle. Ennek a szokásnak a mondanivalója az, ha valaki eltéved, elbódul, visszataláljon az otthonába. Nagypénteken délig nem ettek, ebédre halat, krumplisalátát, tojást sajtot, lencsefőzeléket fogyasztottak. Nagyszombaton délig húst nem, a feltámadási körmenet után kezdték meg a főtt sonkát amit tormával főtt tojással ettek. A kocsonya is jellemző étel volt e napon. Búcsúkor tömött libát, kacsát és tyúkot főztek. Vasárnap reggelre volt a sült máj. Karácsonykor általában halat ettek. A szenteste napja böjti nap volt. 

Heti étrend: Hétfőn vasárnapról maradt ételt fogyasztottak. Kedden általában főzelék volt. Szerdán tészta, pogácsa, lekváros v. káposztás „pluncni” ( hajtogatott zsíros tészta) volt a leves mellé. Csütörtökön füstölt húsos egytálétel volt, míg a pénteki legjellemzőbb menü a bableves és a túrós tészta, amit házilag gyúrtak, szeltek. Szombaton krumpli, lencse vagy paradicsomleves volt, utána tócsi, gánica vagy sterc. A sterc lehetett krumplis darás vagy lisztes, hozzá házi aludttej. A vasárnapi levesek közt említést érdemel a becsinált leves zsemlegombóccal, és az orja leves aminek húsát zsemlés tormamártással vagy paradicsommártással ették. Reggelente főtt, sült krumpli, tejfeles túró, szalonna, dinsztelt káposzta, egész tojásos rántott leves és zwiebel fleisch v.zwiebel tung volt. Ez utóbbiak sok hagymával és főtt hússal vagy sonkával, szalonnával készült ételek voltak, amihez főtt krumplit adtak. 

Disznóvágások szokásos ételei: reggelire resztelt máj, sült vér, főtt fejhús és a főtt zsírszalonna bőrkéje, a „svártli”. Az ebéd sült hús sült krumpli, a vacsora pedig savanyú leves és hurka leves (fekete leves) töltött káposzta, sült hús, hurka, kolbász melyeket süteménnyel kompóttal fejeztek be. Régebben szokás volt a rokonokhoz elmenni segíteni a disznóvágáskor és a vacsorára is hívták egymást ahol éjjelig tartó kártyázásokat rendeztek. („sau tanz”)

Lakodalmi menü: Tyúkhúsleves, főtt hús paradicsommártás, Pörkölt, paprikás nokedlival, túrós, mákos rétes, sült és rántott húsok, fasírozott, töltött disznó és baromfi húsok. Az ebéd végén a torták (pörkölt torták is) és a sütemények. Éjjel aszalt gyümölcsöket, kompótot, kocsonyát, hurkát kolbászt kínáltak. Másnap reggel volt kalács, borleves, borjúpörkölt nokedlival. Ebédre pedig becsinált leves, töltött káposzta, füstölt kolbász, sonka.

A szokásokhoz tartoznak még a következők:
Télen a fiatalság un. „berregőkre” járt. Lányos házaknál vasárnap és ünnepnap délutánonként összejöttek. A háziakat a szomszédba küldték kártyázni, ők pedig szintén vagy kártyáztak, beszélgettek, zenét hallgattak, szembekötősdit játszottak. Nyaranta a házak előtti kispadokon beszélgettek , énekeltek az emberek vagy a Kálváriára sétáltak. Úrnapkor a gyerekek mentek a mezőre virágokat, szirmokat (pipacs, búzavirág,szarkaláb,margaréta) gyűjteni az úrnapi sátorhoz, amik a pincékben voltak tárolva felhasználásig. Minden nap az állatok kihajtása után udvart, utcát söpörtek. Szombaton a mezei munkákat előbb abbahagyták, délután litánia volt Mária tiszteletére.
Nyáron aratáskor minden nap más házból ügyeletet tartott valaki a Kálvária-hegyen, hogy valahol lát-e tüzet. Másvalaki a tűzoltószertár közelében is volt, hogy mihamarabb lehessen intézkedni. Aratáskor az ebédet az asszonyok kosárban a fejükön vitték ki a mezőre.

Az 50-es évekig az esküvők keddi napokon voltak. Két vasárnappal előtte az ifjú pár elment meghívni a családokat. A következő csütörtökön este a két násznagy ment rozmaringos almával szintén hívni. Az esküvő napján a 2 vőfély rozmaringos, színes szalagos bottal ment hívni azokat akik ténylegesen elmentek az esküvőre. De. 11-kor volt a mise, fúvószenekarral, akik az utcai menetben is zenéltek. A lakodalom akkor még házaknál volt. A menyasszonytánc ebéd előtt volt, és a pénz a zenekaré lett. Régen volt a faluban harangozóház, kerülőház, tehenes-, és kanászház.

A mai Polgármesteri Hivatalban egy kis sarok be van rendezve régi használati tárgyakkal, viseletekkel.