Ez a weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezze a sütik használatát, vagy zárja be az oldalt.

Történelem

 

A kezdetek

A település a Balaton-felvidék déli peremén alakult ki, a mai Mulató-tető, Kéri-haraszt, Ányos-kút, Királyhegysarok és a déli irányban emelkedő Kálvária-hegy által bezárt viszonylag kis területen. Ez az ősmagja a mai falunak. A falu neve 1233-ban jelentkezett először írásos formában. A magyar honfoglalás vezéralakjának Árpád fejedelem fiának Jutasnak, illetve Jutas fiának Fajsznak nevét őrzi.

Bővebben...

A német telepesek

Nemes-Fajsz a Vizeki Tallián család birtokában volt. E család fejének özvegye Zalabéri Horváth Terézia földesúrnő az 1750-es évek első felében tárgyalásokat folytatott német telepesekkel Nemes-Fajsz benépesítéséről. A részletek ismeretlenek. A későbbi adatokból az derül ki, hogy a „Moguntiai Provinciából”- azaz a mainzi érseki választófejedelemségből való német parasztokkal tárgyalt Vizeki Tallián Ignác özvegyének megbízottja. A frank eredetű népesség ezt a nyelvjárást beszéli még ma is.

Bővebben...

XX. század

Az 1910. évi népszámlálás szerint Veszprémfajsz adatai: (1909: Fajsz helyett Veszprémfajsz a község hivatalos neve!) 298 lélek amely őstermelésből (90%) iparból (0,4%) és egyéb (0,6%) foglalkozásból él. Megemlítendő, hogy egy 1894 júliusi tűzvész is hozzájárult ahhoz, hogy ebben a kicsiny községben egy korszerű vízmű- és vízvezeték-rendszer kiépülésre kerüljön, mely 1896-ban a budapesti Berdenich Győző mérnök tervei alapján elkészült.

Bővebben...

Építészet és viseletek

Hagyományaink

 

A középkori Fajsz faluból –későbbi nevén Pór-Fajsz- napjainkra semmi nem maradt. Templomáról 1257-ben tettek először említést, majd a XV. század folyamán az Ányos család jelentősen átépítette és kibővítette. Az új templom gótikus ízlésű boltozatot kapott. A belső falakat vakolat borította, s az festve volt sárga és piros színekkel.

Bővebben...

Intézményrendszer

Az 1850-es évek elején két nagybirtok kötelékébe tartozott a lakosság: Vizeki Tallián József és Báró Schmerzing Antalné földbirtokosok jobbágyai voltak. 1859 márc.10-re befejeződött a tagosítás, összeállították a „Faész helység Telekkönyve” című birtokkönyvet. Az elöljáróságot a községi bíró a kisbíró és a megválasztott képviselőtestület alkotta.

Bővebben...

Ünnepek

Január 1. Újév, egyházi és polgári ünnep is volt. Szentmise-litánia. A gyerekek köszönteni mentek a keresztszülőkhöz, nagyszülőkhöz és szülőkhöz, amiért édességet, gyümölcsöt (narancsot) vagy kevés pénzt kaptak. Január 6. Vízkereszt. Az ünnepi szentmisén volt a „templom-atya”- váltás és a vízszentelés. Minden évben két család vállalta a templom takarítását, egyéb tennivalók intézését.

Bővebben...

Étkezési szokások

Újévkor nem ettek baromfit csak sertést, malacot. Farsang idején a tojásos borleves és a fánk volt szokás. A leveshez is mini méretű fánkot kínáltak. Hamvazószerdán délig semmit ne lehetett enni, majd sajtot főtt tojást, vacsorára vajas rántásos lencselevest ettek.

Bővebben...