A kezdetek

A település a Balaton-felvidék déli peremén alakult ki, a mai Mulató-tető, Kéri-haraszt, Ányos-kút, Királyhegysarok és a déli irányban emelkedő Kálvária-hegy által bezárt viszonylag kis területen. Ez az ősmagja a mai falunak. A falu neve 1233-ban jelentkezett először írásos formában. A magyar honfoglalás vezéralakjának Árpád fejedelem fiának Jutasnak, illetve Jutas fiának Fajsznak nevét őrzi. A középkori Fajsz falu („villa Fayz”) későbbi nevén Pór-Fajsz-ból napjainkra semmi nem maradt. Az első konkrét adat szerint -1488-ban- huszonkét jobbágyporta és egy kisnemesi udvarház alkotta a falut, s ennek közelében volt még egy nagyobb nemesi kúria. Fajsz falu templomának romjai ma is láthatók a balácai római

Tovább olvasom »

A német telepesek

A német telepesek Nemes-Fajsz a Vizeki Tallián család birtokában volt. E család fejének özvegye Zalabéri Horváth Terézia földesúrnő az 1750-es évek első felében tárgyalásokat folytatott német telepesekkel Nemes-Fajsz benépesítéséről. A részletek ismeretlenek. A későbbi adatokból az derül ki, hogy a „Moguntiai Provinciából”- azaz a mainzi érseki választófejedelemségből való német parasztokkal tárgyalt Vizeki Tallián Ignác özvegyének megbízottja. A frank eredetű népesség ezt a nyelvjárást beszéli még ma is.   A későbbiek során – a mainziakon kívül-a Habsburg Birodalom más területeiről is érkeztek Fajszra német telepesek. Ausztriából jött a Szauer-család, Cseh-országból, a Strenner- család, Horváthországból a Hainbach család, Svájcból érkezett a Steinbach-család.

Tovább olvasom »

XX. század

XX. század Az 1910. évi népszámlálás szerint Veszprémfajsz adatai: (1909: Fajsz helyett Veszprémfajsz a község hivatalos neve!) 298 lélek amely őstermelésből (90%) iparból (0,4%) és egyéb (0,6%) foglalkozásból él. Megemlítendő, hogy egy 1894 júliusi tűzvész is hozzájárult ahhoz, hogy ebben a kicsiny községben egy korszerű vízmű- és vízvezeték-rendszer kiépülésre kerüljön, mely 1896-ban a budapesti Berdenich Győző mérnök tervei alapján elkészült.   Veszprémfajsz I. világháborús életéről adatok nem igazán maradtak fenn. A templom főbejáratának baloldalán elhelyezett márványtábla őrzi a hősi halált halt 6 helyi férfi nevét és emlékét: Bartl Ferenc, Czwizler János, Heinbach Mihály, Hartmann Ferenc, Strenner Mihály, Fáth Ferenc. A

Tovább olvasom »

Építészet és viseletek

Építészet és viseletek Hagyományaink   A középkori Fajsz faluból –későbbi nevén Pór-Fajsz- napjainkra semmi nem maradt. Templomáról 1257-ben tettek először említést, majd a XV. század folyamán az Ányos család jelentősen átépítette és kibővítette. Az új templom gótikus ízlésű boltozatot kapott. A belső falakat vakolat borította, s az festve volt sárga és piros színekkel. A XVI-XVIII. sz. török háborúi során az épület végleg elpusztult. Az 1757-ben letelepedő németek földházakban húzták meg magukat. A falu házai -a földesuraságtól kapott húsz házhelyen-majd csak évek múlva épültek meg. 1761-ben már ötven házból állt a falu. Az 1795-ös összeírás saját kemencével fűthető szobákat, istállókat magtárakat, pajtákat említ. Ekkora már volt

Tovább olvasom »

Intézményrendszer

Intézményrendszer Az 1850-es évek elején két nagybirtok kötelékébe tartozott a lakosság: Vizeki Tallián József és Báró Schmerzing Antalné földbirtokosok jobbágyai voltak. 1859 márc.10-re befejeződött a tagosítás, összeállították a „Faész helység Telekkönyve” című birtokkönyvet. Az elöljáróságot a községi bíró a kisbíró és a megválasztott képviselőtestület alkotta. Ez a korszak 1950 nyaráig működött, amikor is az országgyűlés törvény hozott a helyi tanácsok szervezéséről. 1950 okt.22-én Nemesvámos és Veszprémfajsz közös tanácsot választott, ami 1969 június 1-én kibővült a Tótvázsony községi közös tanácsok területével. Az akkori fajszi képviselők a következők voltak: Eigner János, Fáth Mihály, Stumpfhauser János és Szauer József. 1989-1990-ben általános válságba került az egypártrendszerű államvezetésen alapuló pártállam. Ez

Tovább olvasom »

Ünnepek

Ünnepek Január 1. Újév, egyházi és polgári ünnep is volt. Szentmise-litánia. A gyerekek köszönteni mentek a keresztszülőkhöz, nagyszülőkhöz és szülőkhöz, amiért édességet, gyümölcsöt (narancsot) vagy kevés pénzt kaptak. Január 6. Vízkereszt. Az ünnepi szentmisén volt a „templom-atya”- váltás és a vízszentelés. Minden évben két család vállalta a templom takarítását, egyéb tennivalók intézését.   A szentelt vízből minden család vitt az otthonában lévő kicsi szenteltvíztartóba, ami a hálószobaajtó mellett volt, és este lefekvés előtt keresztet vetettek vele. Január 20. Fábián és Sebestyén Községi ünnep. Fábián pápa vértanú volt, Szent Sebestyénhez emberek és állatok közt kitört járványok idején fohászkodtak. „Kettős halálával” a kereszténység elpusztíthatatlanságának szimbólummá vált. Február 2.Gyertyaszentelés A

Tovább olvasom »

Címsor

tartalom